Onnan indulunk, hogy a 2021 az utóbbi évek egyik legrosszabb szüretét produkálta. Amit a tavaszi fagyok nem vittek el, az lerohadt nyáron, amikor megállás nélkül esett az eső.
Bár 10.000 kilót irányozott elő a központi hatóság (Le Comité Interprofessionnel du Vin de Champagne-CIVC), azaz 1 hektárról ennyi szőlőt lehetett volna leszüretelni, szinte sehol sem tudták teljesíteni – de sok helyen megközelíteni sem - ez a mennyiséget, az átlagmennyiség az 50 % körül maradt. Pedig a 2020. évi – nehezen kialkudott - 8.000 kilogramm/hektár mennyiséghez képest, amit a covid járvány miatti, feltételezett keresletvisszaesés miatt határoztak meg, végre a visszatérést jelentette volna a „normális” keretekhez.
2021-ben így a legtöbben igencsak mélyen belenéztek a réserve borok tankjaiba, és nagy mennyiségeket voltak kénytelenek visszapótolni. Ezért is várták hatványozott izgalommal az idei évet, hiszen egymást követő két nehéz évben - még a réserve borok különleges rendszerével együtt is - kihívás lenne megtermelni a pezsgős piacon igényelt palackszámot.
De 2021-hez képest 2022 egy igazi álomnak tűnt, az időjárás szinte ideálisan alakult. Bár az április első felében érkező fagyok érintették Champagne-t, össze sem lehet hasonlítani a 2021-es tarolással. Májusban a szokásosnál melegebb idő köszöntött be, ami ebben az időszakban igen kedvező a növény növekedése szempontjából, a virágzás már május közepén beindult, és május végére már mindenhol a teljes virágzásnak örülhettek. A júniusban érkező csapadék biztosította a megfelelő vízmennyiséget az ültetvények számára, még úgy is, hogy aztán a kánikula és a szárazság rekordokat döntögetett. Az extrém meleg és száraz időjárás viszont biztosította a parazitamentes környezetet, nem kellett félni a betegségek megjelenésétől. Bár júliusban egy csepp esőt nem láttak, de a mészköves talaj nedvességmegtartó hatásának köszönhetően a fejlődés folytatódott, és augusztus közepén, a szüret megkezdése előtt tökéletes időzítéssel érkező csapadék ideális érési állapotot biztosított.
Nem csoda hát, hogy a CIVC az elmúlt 15 év legmagasabb szüretelhető mennyiségét, hektáronként 12 000 kg-ot határozott meg. Ezután már mindenki csak a szüret megkezdésének időpontját tippelgette.
A CIVC rendszerében Champagne régióban ugyanis a szüret megkezdésének és befejezésének időpontja falunkénti és szőlőfajtánkénti lebontásban rögzített. Korábban kezdeni, illetve később befejezni nem lehet (csak egy-egy alkalommal, extrém esetben, külön engedéllyel). Idén augusztus 20-án tették közzé a dátumokat és a legkorábbi időpont augusztus 20 volt, a legdélibb, Côte des Bar régióban, a legkésőbbi kezdés pedig szeptember 5 a Vallée de la Marne-ban. Ha tehát valakinek pl. Ambonnay-ben chardonnay szőlője van, annak augusztus 25-én kezdhette a szedését, de ugyanitt a pinot noir-t csak augusztus 27-én. Montgueux településen azonban, ami a Côte des Barhoz tartozik, a chardonnay augusztus 20-án kezdődött és a pinot noir szüret augusztus 24-én indulhatott.
A megfelelő érettség meghatározását is roppant komolyan veszi a CIVC. Augusztus 8-án kezdődött a Réseau Matu, ami azt jelenti, hogy innen kezdve minden hétfőn és csütörtökön bizonyos falvak termelői meghatározott csoportokban „próbaszüretet” tartanak. Összegyűlnek, és közösen megmérik a cukrot, savat, majd az adatokat feltöltik a CIVC rendszerébe. A beküldött adatok alapján pedig a growerek és maisonok képviselőiből álló csapat megállapítja a kezdő dátumokat. A rendszer alapján visszamenőleg is összehasonlítható adatok állnak rendelkezésükre, ami a Comité működésének egyik kulcsjelentőségű feladata, hiszen jelentéseinek alapossága és összetettsége az egész ágazatban példaértékű.
A szüretet megelőzően sok pincénél okozott komoly feltörést, hogy az idénymunkások hiánya egyre akutabb, évről évre nehezebben töltik fel a szüretelők számát a termelők, és a limitált szüreti időszak miatt nem engedhetik meg maguknak, hogy kicsússzanak a keretből, főleg egy jó termés esetén. A szüret időszaka hosszúra nyúlt, a legtöbb helyen 12-14 napon keresztül folyamatosan dolgoztak, gyönyörű időben és remek alapanyagot szüretelve, olyannyira, hogy túlnyomórészt egyáltalán nem volt szükség semmilyen válogatásra. A préselés esetében a lékinyerés okozott némi gondot, hiszen a szárazság miatt megvastagodott a szőlő héja, és sokkal lassabban ment le egy préselés, mint a korábbi években. Most azonban már vége, és pár hónap izgatott várakozás következik, hogy valóban olyan jó évjárat-e a 2022, amilyennek gondolják.
Az elmúlt három évben a koronavírus világjárvány, a tavaly tavaszi fagykárok, nyári esők és a szürkerothadás, idén a kánikula és az extrém szárazság, az energia- és alapanyaghiány, azaz a gazdasági, társadalmi körülmények és a klímaváltozás következményei olyan kihívások elé állították a francia mezőgazdaságot is, amelyekre muszáj válaszokat találni. Bár idénre is rekord, 325 millió palack forgalmat várnak, és a remek termés bizakodásra ad okot, fel kell készülni arra, hogy a krízisek kezelése nem átmeneti, hanem folyamatos feladat lesz.